Mi az az azbeszt?

Az azbeszt egy szálas anyag, amely természetes ásványi rostokból áll, a szilikátok családjába, valamint a szálas azbeszt (krizotil vagy fehér azbeszt) és az amfibolok (krokidolit vagy kék azbeszt) ásványtani sorozatába tartoznak.
Az ásványi rostok magukba foglalják mind a természetes rostos anyagokat, mint az azbeszt, mind a műszálakat, beleértve az üveggyapotot, kőzetgyapotot és más rokon anyagokat. Az azbesztet elsődlegesen szigetelő anyagként használták, másodlagosan erősítő anyagként más szintetikus termékek támogatására (pl.: védőeszközök és hőálló munkaruhák).
Jelenleg törvény tiltja a használatát, azonban még mindig előfordulhat az azbesztszálak felszabadulása az épületeken belüli szerkezeti elemekből, az azt tartalmazó anyagok lassú romlása vagy a lakók, illetve karbantartási munkák által okozott közvetlen károsodás miatt. Az azbeszt általában tömörített formában jelent meg cement vegyületekbe építve (azbesztcement a tetőn, tüzelőanyag stb.), vagy más vegyületekben (linóleum padlók, falak, panelek), de por alakban is megtalálható volt. A legveszélyesebb formája, ha hangszigetelésként vagy szigetelésként használták álmennyezetek vagy falak részeként. Ahol használták, az azbesztszálak még mindig felszabadulhatnak az épületekben az alkotóelemek lassú romlása vagy közvetlen károsodása miatt.

Hatása az egészségre

A környezetben található azbeszt rostok elkerülhetetlen egészségkárosodást okoznak, még akkor is, ha csak nagyon alacsony számban vannak jelen. Az anyag rákkeltő. Különösen káros az egészségre az azbesztcement (más néven eternit), ami az azbeszt és a cement különösen törékeny keveréke. A legnagyobb kockázatot az azbeszt levegőben való jelenléte okozza, mert belélegzés után a szálak lerakódhatnak a légutak belsejében és a tüdő sejtjeiben. A tüdő legmélyebb részeiben lerakódott rostok évekig is ott maradhatnak, mely idegen anyagok jelenléte a tüdőben betegségek kialakulásához vezethetnek, mint az azbesztózis, mezotelióma és tüdőrák. A mezotelióma egy olyan rákfajta, amely a tüdőt (mellhártya) és más belső szerveket borító membránon alakul ki. Előfordulása erősen összefügg a levegőben jelen lévő azbeszttel és kialakulása 15-30 év elteltével jelentkezik. A mezoteliómához hasonlóan a tüdődaganat is sok évvel a szennyezésnek való kitettség megkezdése után jelentkezik és alacsony azbeszttartalomnak való kitettségből is származhat. Az azbeszt rákkeltő hatása fokozódik a dohányosoknál vagy általánosságban azoknál, akik más szennyező anyagokkal is érintkeznek (pl.:kipufogó gáz, ipari füst). Noha kisebb számban, de az azbesztnek való kitettség hatásaként találtak bélrendszeri és gége rendellenességeket is.

Intézkedések a kitettség csökkentésére

 

Mivel az azbeszt rákkeltő anyag, kerülni kell az érintkezést még alacsony koncentráció esetén is, hiszen minimális mértékben is káros hatásokat okozhat.

FIGYELEM!

Külön hangsúlyt kell fektetni a meglévő azbeszt tartalmú szerkezetek (csövek, erőművek bevonatai stb.) javítására illetve megsemmisítésére. Ebben az esetben mindig forduljon szakképzett személyhez vagy a helyi és regionális önkormányzatokhoz (ASL=Local Health Authority, Health Protection Agency, ARPA=Regional Agency for Environmental Protection).

VISSZA AZ EGÉSZSÉGES ÉPÜLETHEZ